A BME hazai összefogást javasol a 6G technológia kutatásában

Akadémiai és ipari szereplők közösen keresték a 6G technológiához vezető utakat és a lehetséges alkalmazásokat a BME FIEK és a VIK közös konferenciáján.

„Az 5G szolgáltatások éppen hogy csak elkezdődtek, máris a 6G került a kutatások középpontjába. Egy technológia fejlődését saját dinamikája határozza meg. Manapság már hozzászoktunk a hirtelen technológiai változásokhoz, mint amilyen a mesterséges intelligencia vagy a tágabb értelemben vett ipari digitalizáció, és az ezekben rejlő lehetőségek. A mobil kommunikációs hálózatok fejlődése is egy ilyen felgyorsult technológiai váltás. Szükség van egy olyan hazai 6G ökoszisztéma létrehozására, amely a tudományos eredmények technológiai hasznosításába és új alkalmazások fejlesztésébe csatornázza be Magyarországot” – e szavakkal nyitotta meg Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese a „6G technológia-mobil kommunikáció 2030” című online tanácskozást. A rendezvényt a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szervezte. Az online szakmai fórumon közel 100, a témában érintett akadémiai és ipari szereplő vett részt.

Az esemény bevezető előadásában Charaf Hassan, a BME VIK dékánja áttekintette a 6G szolgáltatások szükségességét, valamint azokat az alkalmazásokat, amelyek megvalósításához az 5G-nél nagyobb teljesítményű infokommunikációs hálózatra lesz szükség a jövőben. Hangsúlyozta, a világ vezető egyetemei és kutatóintézetei felismerték a 6G-ben rejlő műszaki és innovációs lehetőségeket, és már zajlanak az 5G-re épülő, de azon túlmutató rendszerekkel kutatások, fejlesztések, melyek várhatóan elvezetnek a 2030 utáni évtized rádiós technológiájához. A VIK dékánja szerint Magyarország versenyképességének megőrzéséhez kiemelten fontos, hogy hazai kutatók is részt vegyenek 6G kutatásokban és fejlesztésekben. „A BME célja az 5G-n túlmutató, 6. generációs IKT technológia és ezen alapuló alkalmazások, szolgáltatások létrehozására irányuló interdiszciplináris kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenység végzése, valamint az is, hogy bekapcsolódjon az EU és más nemzetközi 6G KFI programokba” – hangsúlyozta Charaf Hassan. A Műegyetem 6G kutatásaihoz kiváló alapot ad az egyetemi privát 5G hálózat (BME-Nokia 5G Kutatási és Innovációs Hálózat), amelyet a Nokia a nyár folyamán épített ki 6 épületben, a működéséhez szükséges frekvenciasávot pedig a Vodafone Magyarország biztosítja.

Az 5G nagy adatátviteli sebessége eredményeképpen a mobil felhőszolgáltatások átvehetnek a dróntól bizonyos számítási és tárolási kapacitásokat, ami újabb alkalmazási lehetőségeket nyit a drónok számára, pl. mesterséges intelligencia alapú megoldások területén. Ugyanakkor, a drónok használata támogathatja a mobilhálózatok hatékonyabb működését: pl. képesek valós idejű, digitális videó továbbítására, egyúttal az eszköz mobil bázisállomásként, átjátszóadóként, hozzáférési pontként is funkcionálhat. A drónok nagy távolságon történő irányítása és monitoringja is 5G hálózaton keresztül segítheti a mezőgazdaság számára hasznos precíziós és automatizált alkalmazások létrehozását.