Összefogást javasol a BME a 6G hazai kutatásában

Online tanácskozást tartott a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) „6G technológia – mobil kommunikáció 2030” címmel. A rendezvényt dr. Levendovszky János, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese nyitotta meg, és az előadásokat közel 100 résztvevő követte figyelemmel az interneten.

A világban alig két éve kezdődött el a legújabb mobil távközlési technológia, az 5G bevezetése, de a kutatók már a következő generációs 6G technológiát vizsgálják. Ezekbe a kutatásokba a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakemberei is bekapcsolódnak.

Az előadók áttekintették, hogy miért kell 6G technológia, melyek azok az alkalmazások, amelyek megvalósításához az 5G-nél nagyobb teljesítményű infokommunikációs technológiára lesz szükség a jövőben. A budapesti Nokia Bell Labs, a SZTAKI, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) kutatói vázolták a 6G-hez vezető technológiai trendeket és azokat az extrém alkalmazásokat, amelyeket a 6G majd lehetővé tesz. Az előadók kitértek az Európai Unió 6G irányú kezdeményezésére (Smart Networks and Services Partnerségi Program-SNS), valamint már a H2020-ban elindult és a Nokia által koordinált Hexa-X „zászlóshajó” K+F projekt célkitűzéseire, melynek magyar résztvevője a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI). A 6G-vel összefüggő szabályozási és frekvenciagazdálkodási kihívásokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársa ismertette.