Ha az új, mély hálókat használó mesterségesintelligencia-technológiák beépülnek az ipari robotokba – márpedig beépülnek -, leegyszerűsödik az alkalmazásuk, biztonságosabbá válik a működésük, és munkatársakként számíthatunk rájuk. Várhatóan új üzleti modellek is hozzájárulnak majd, hogy a kis- és középvállalkozások is alkalmazhassanak új technológiájú robotokat.
Magyarország 2020 szeptemberében bejelentett Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája célul tűzte ki, hogy 2030-ig egymillióan jussanak jobban fizető álláshoz a mesterséges intelligencia segítségével. Miközben folyik az MI-ben rejlő lehetőségek társadalmi tudatosítása, a szakmai műhelyek – például a BME és az ELTE kutatóközpontjai, tanszékei – nyomon követik a trendeket, és nagy erőket fordítanak az MI-5G-robotika témájú fejlesztésekre. Nyáron több műegyetemi kapcsolódású fejlesztés mutatkozott be a BME-n, az MI Koalíció rendezvényén, nemrégiben pedig az ELTE bejelentette, hogy ipari résztvevővel leltározó robotot készít.
A BME-n tartott rendezvényen egy modellautó segítségével demonstrálták, hogyan lehet 5G hálózaton keresztül távolról, immerzív módon felügyelni vagy akár vezérelni egy járművet. Az autó szenzorokkal (például lézer- vagy ultrahang-technológiával) pásztázza a környezetét, képes felismerni a szabad parkolóhelyeket, illetve autonóm módon parkolni. Az események az autóra szerelt kamera segítségével a távolból is követhetők valós időben. A jármű kezelője egy VR-sisakot visel, amely a valós idejű kameraképet mutatja, miközben érzékeli a fejmozgást, és azzal szinkronban mozgatja az autón lévő kamerát. A VR-sisaknak és az alacsony késleltetési idejű 5G hálózatnak köszönhetően a járműkezelő úgy érezheti, mintha benne ülne az autóban. Az MI és az 5G eredményeit ötvöző fejlesztés – amelyet a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) vezet – jelentősége az lehet a gyakorlatban, hogy az önvezető autó döntésképtelensége esetén az irányítást át lehet adni egy távoli operátornak.
Az emberek és a mesterséges intelligencia együttműködése etikai kérdéseket is felvet, például az önvezető autókkal kapcsolatban, de még hangsúlyosabban az egészségügy, az élettudományok területén. A BME-n ilyen témájú kutatások is folynak. A VIK Méréstechnika és Informatikai Tanszék (MIT) – többek között – azzal foglalkozik, hogyan használható fel az MI a biztonságos autonóm rendszerek tervezésénél, hiszen azok napjainkban kezdenek kilépni a laboratóriumi körülmények közül.
Egy másik kutatásban a MIT munkatársai arra alapoznak, hogy a fehérjék termelődését kívülről is lehet befolyásolni. MI eszközökkel próbálják megtalálni azokat az anyagokat, gyógyszercélpontokat és hatóanyagjelölteket, amelyeknek előnyös hatásuk lehet a gyógyításban.